2010. december 24., péntek

Jézuska, az Angyal és a Télapó, avagy invictus fidelitas


 Sol Invictus (Legyözhetetlen Nap) a római birodalom napistene volt, és minden év december 25-én ünnepelték, a téli napforduló, azaz a napok hosszabbodásának tiszteletére. Invictust sajnos legyőzték, és napja leáldozott 325-ben, az első niceai zsinaton, amikor és ahol úgy döntöttek, hogy elég a pogány istenek imádatából, és Jézus születésének napjává kiáltották ki december 25.-ét.
 „A karácsony szó a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből kerülhetett a magyarba és valószínűleg bolgár közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulót, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. Macedón nyelvjárásokban a kracsun kifejezetten karácsonyt jelent.
A kracsun szó az (át)lép jelentésű korcs- igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a lépő, átlépő értelemtől a fordulónap, napforduló felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.[7]
Egy másik elmélet szerint, mely a hangváltozások (szláv palatalizációk, nyílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját, az óegyházi szláv az albán nyelv karcun szavát vette át, melynek eredeti jelentése rönk, tuskó, utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.
Megemlítendő az az alternatíva is az 1267-es Kassai kódex alapján, mely szerint a magyar kerecsen/kerecseny szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.” a Wikipédiából.
Mindenféle logikusnak tűnő fejtegetések születtek arról is, hogy valóban december 25-én született-e Jézus, vagy más dátumon.
És mindenféle logikusnak tűnő elméletek születnek arról, hogy ki teszi az ajit a karácsonyfa alá.
Egy ismerősöm kitartóan győzködi gyerek- ismeretségi körét arról, hogy a karácsonyi ajándékokat a Télapó hozza. Télapó kúszik a kötélhágcsón – a mostanában közkedvelt boltban kapható árúra gondol, Télapó hozza a Colát (TV – reklám), Télapó hasonlít a képzeletünkben élő fehér szakállas Istenre – no comment.
Én az Angyalkának írtam, mondta a barátnőm kislánya, és az angyalka este berepül az ablakon és a karácsonyfa alá teszi a meglepetéseket…
Nos, én senkit sem szeretnék eltéríteni hitétől, ami a karácsonyi ajándék-hozót illeti. Csak az a fontos, hogy örömmel adjunk és örömmel kapjunk, és attól, akitől szeretnénk.
Ha Jézus megbízza az Angyalomat, hogy hasson a drágámra, hogy az annyira áhított ezüstszállal hímzett pulcsit megvegye nekem karácsonyra, akkor tőlem akár a Télapóval is elküldheti.
Kellemes Karácsonyt Mindenkinek!