Milyen szörnyű érzés, milyen zsibbasztó gondolat elfogadni, beletörődni, hogy van sorsszerűség, és bármit tehetsz, nem tudsz rajta változtatni. Hiába a levelek, a találkozások, a szándék, nem születtem arra, hogy harmonikus, nyugodt kapcsolatban éljek. De akkor meg mit kell tennem, mi a cél? A semmi?