A vízkereszt (háromkirályok, epifánia) január 6-án van, és a kereszténység három bibliai eseményt ünnepel ezen a napon: a nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsek, a hagyomány szerinti háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatásáról a gyermek Jézusnál, és a Jézus által véghezvitt első csodáról a kánai menyegzőn, amikor borrá változtatta a vizet. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik. Az ó-naptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.) Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
Ilyenkor szedjük le a karácsonyfát is. Úgy gondoltam, hogy míg áll a feldíszített fenyő, még illatozva, pompásan, ünnepeljünk mi is családi körben. Így összegyűltünk egy kis beszélgetésre, evés-ivásra.
A menü 10 főre: halkrém, kolbászos tészta, gombás hússzeletek, rizs, Vargabéles, pudingos desszert.
A halkrémhez: villával összetörtem 3 doboznyi olajos szardíniát (a leve is belekerült) 3 főtt tojással. Összekevertem 15 dkg vajjal, 1 tk mustárral, borssal, citromlével. Magos rozskenyérrel ill. fehér kenyérrel ettük.
Csavart tésztát sós vízben megfőztem, a vízbe fokhagyma darabokat tettem. Egy szál gyulai-kolbászt felkarikáztam, alacsony hőfokon átsütöttem. Csemegeuborkát apróra daraboltam. Összekevertem a tésztát, a kolbászt és az uborkát, őrölt fehérborsot és főzőtejszínt kevertem hozzá.
Gombaragu a húshoz: hagymát dinszteltem, fél kg. barnakalapos csiperkét megpucoltam (lekapargattam a kalapokat), apróra vágtam. A hagymához adtam a gombát, sóztam, borsoztam, csipetnyi majorannát szórtam rá. Fedő alatt kb. 5 percig pároltam, akkor 2 dl tejszínt és 1 dl-nyi vörös bort öntöttem hozzá, és még 5 percig főztem fedő nélkül.
Tíz szelet disznócombot kiklopfoltam, vékonyan megkentem minden szeletet mustárral. A gombás ragut a szeletekre halmoztam. Nagy tepsiben, alufóliával lefedve 15 percig sütöttem 180 fokon, majd alufólia nélkül, amíg megsült a hús.
A Vargabélest cérnametélttel készítik Magyarországon, de széles metélttel Erdélyben. Nekem az erdélyi változat az igazi, de szokás kérdése…
Vargabéles hozzávalói: réteslap, 75-80 dkg tehéntúró, 15-20 dkg cukor (ízlés szerint), 20 dkg széles metélt, 3 tojás, 1 kanál tejföl, mazsola, reszelt citromhéj, 2 zacskó (20 g) vaníliacukor
Enyhén sós vízben megfőztem a tésztát, lecsöpögtettem, és egy tálban vajdarabokkal összekevertem. A mazsolát langyos vízben áztattam néhány percig, majd papírtörlőre tettem.
A túrót a cukorral, a tojások sárgájával, vaníliacukorral, citromhéjjal, tejföllel, mazsolával, krémes állagúvá dolgoztam. Hozzákevertem a tésztát, és a tojások kemény habbá vert fehérjét.
Három réteslapot, egyenként olajjal megkenve, a tepsi (40x25 cm) aljára tettem. Ráöntöttem a tésztás túrókrémet. A tetejére is 3 olajjal megkent réteslap került. 180 fokon addig sütöttem, amíg a teteje ropogósra, aranybarnára sült (kb. 30 perc). A tetejét meghintettem porcukorral.
Pudingos desszert: 1 csomag csokipudingpor, 1 csomag epres pudingpor, 8 kanál cukor, 1 liter tej, 4 doboz sztracsatellás görög joghurt, 2 banán, ananászkonzerv, győri édes keksz
Elkészítettem az epres és a csokipudingot. A kehely aljára banánt szeleteltem (kb. 5-6 szelet), aztán egy kanálnyit a lecsöpögtetett ananászból. Erre került 1-1 kanál a sztracsatellás joghurtból, a darabolt keksz, majd a csokipuding, aztán az eperpuding. Tálaláskor tejszínhabbal és csokireszelékkel díszítettem.