Karácsony előtti drámai hangulatban.

Az emberek három esetben állnak melléd, az első esetben a szimpátia ill. empátia készségük tudatalatti, a másik kettőben tudatos: 
- ha sajnálnak - ez számukra pozitív, mert azt jelenti, hogy ők hozzád képest jobb helyzetben vannak
- ha a jóléted az övékre is pozitív hatással van
- ha a főnökük vagy...
És persze van családi szeretet és baráti lojalitás, de sajnos, ők nem a mindennapok részei, ők az ünnepekhez tartoznak.

Mindennap kapok feladatot. Mivel én mindig a magam természete és cselekedetei alapján várom el másoktól az azonos hozzáállást, sokszor meglepődöm, és sokszor csalódok.
Ma egy csoportképhez sminkeltem – szóltam előtte, hogy elmegyek sminkelni, és sietek - , de mire befejeztem – kb. 5 perc volt -, a csoport többi tagja már összeállt és elkattintották a felvételeket. Szörnyen rosszul esett, mert én vártam volna, vagy megkérdeztem-körülnéztem volna, hogy X vagy Y hol késik.
A mai feladatom elgondolkodni azon, hogy miért is maradtam le a csoportképről.
Variációim:
1. Annyira szürke egér vagyok, hogy senkinek nem hiányoztam
2. Annyira erős egyéniség, hogy nem akarták, hogy rajta legyek.
3. Annyira önző emberek vesznek körül, hogy csak arra figyeltek, hogy ők megörökítődjenek.
4. Lehet, hogy az én lojalításom, csoportszellemem elavult.
5. Egyszerűen csak smink nélkül oda kellett volna állnom, hogy ne várjanak rám, és most elefántot csinálok az egérből.

Feladat a javából!

A Karácsonyra készülünk.

Hogy kinek mit és mennyiért vegyük meg az örömet okozó ajándékot, ez a következő 30 nap legnagyobb dilemmája. Ilyenkor még Tigriseink is megtalálnak egy-egy üzletet, vagy a neten szörfözve vadásznak a legszebb, legjobb szuvenírre.

A most induló NYEREMÉNYJÁTÉK szerencsés győztese egy 10.000,- forintos Douglas Ajándékkártyával vásárolhat magának vagy szeretteinek a Douglas Parfüméria boltjaiban, ha LIke-olja és megosztja a posztot a Hol vagy, Tigrisem? Facebook oldalán, és három szóval jellemzi az ott közzé tett, Az élet sója című írást.
A játék mostantól december 10-e éjfélig tart. Péntek este, 11-én már meglesz a nyertes neve!

Sok szerencsét!

Remélem, szavaim harmonikus, derűs lelkiállapotban talál mindenkit!

Annyi kedves érdeklődő üzenet jött, hogy nem halogathatom tovább, beszélnem kell. Aki rátalált a Hol vagy, Tigrisemre a facebook-on vagy itt, valószínű, hogy már volt szerelmes, és, hogy a fantáziája a legkülönbözőbb helyeken és helyzetekben sanyargatta erotikus vágyképekkel. Hogy mégis mi az oka, hogy ezeknek csak a töredékét éljük meg, vagy, hogy miért nem is merünk helyet adni fantáziavilágunknak, az egyéniségfüggő is lehet, de sokszor a neveltetés eredménye.
A 21. századot tapossuk már 15 éve, és sokan valami egészen különleges világot képzeltünk ebbe az érába. Azt legkevésbé, hogy az internet tele lesz a szexualítás legkülönbözőbb bemutatásával. Ennek ellenére vagy éppen ezért a szeretkezés művészete és a várva várt kielégülés sok ágyban még fejlődésre, kiteljesedésre vár.
Azért írtam ezt a könyvet, mert úgy éreztem, hogy közölnöm kell néhány gondolatot, tapasztalatot.

Azokat az olvasóimat, akik szeretnének többet hallani a titokzatosnak tűnő részletekről beszélgetésre hívom, és kérem, hogy aki jönne az október 18.-ig jelezze, hogy a Tigris Tézisek közzétételének ideális helyét megtaláljam és lefoglaljam.

További szép estét és napot kívánok!

"Egy like vagy egy poszt nem állít meg egy tankot vagy puskagolyót, de ha az emberek kapcsolatot tudnak tartani egymással, esélyünk van globális közösség létrehozására és a kölcsönös megértésre, ami hatalmas erő" - mondta Mark Zuckerberg szombaton az ENSZ-székházban egy üzletemberekkel közös ebéden.

Jelenleg a Föld lakóinak kevesebb, mint a fele tud hozzáférni az internethez. Valakiknek nem érdeke, hogy ez változzon, és, hogy létrejöjjön a kölcsönös megértés. Ezt ma indirekte módon kinyilvánították a Facebook kilövésével.  

Az a fantasztikus hírem van, hogy a Kiskegyedben megjelent egy részlet az Ötcsillagos szerelemből!

Nagyon furcsa volt a Kiskegyedet lapozgatni, és szembetalálkozni a Hol vagy, Tigrisem címlapjával.

Egyelőre olyan mintha valaki mással történne ez az egész.

Esti mese helyett.

Ma este szír szar közt szambáztam a Keletiben.
Nem vádolom őket, mert nem tudom milyen bombázás elől menekülni,
gyerekkel a karomon, háborgó vizeken, szúros fémkerítésen átküzdeni magam, majd többszáz magammal napokon keresztül várni a mentő övre, és egy szellemvonatra, amit mint egy mézes madzagot ide-oda húzgálnak az orrom előtt, és akkor még ne is legyek ideges, és ne tojjak az egész közepébe.
De! Ajánlanám, hogy azok a nagyfejek Eu szerte, kormányokban, kormányunkban, koppintsanak a fejükre! Évek óta figyelik és fecsegik az arab tavasz vívmányait, mégsem voltak képesek az évek során felismerni a veszélyt és a röpke 3-4 év alatt valamely csúcstalálkozójukon kidolgozni hogyan ne lépjek a 21. században, Európában, a kultúra bölcsőjének színterén, Budapest közepén szír szarba!!!

részlet a könyvből 

Tenger

Állt a kora reggeli fényben. A közeledő-visszahúzódó hullámok, mint tétovázó, évődő szerelmes, megsimították, majd elengedték a lábujjait, bokáját, de néha egészen a láb­száráig merészkedtek, cirógatták. Mosolygott, megadóan. Imádta a tengert.

Körülnézett. Senki nem volt a láthatáron. Még lustál­kodnak, lassan készülődnek. De, talán ez a sziklás partrész amúgy sem vonzza a turistákat.

Elkezdte kigombolni a ruháját. Lassan, élvezettel, mint­ha sztriptízt adna elő. Közönsége persze nem volt, de a víz fodrain csillogó cseppek mintha kacsintottak volna.

Incselkedsz…?! – kérdezte a kellemesen langyos vizet.

A ruha a kőre hullott, kilépett belőle. Lehunyta a szemét, és élvezte, ahogy a nap falja a meztelen bőrét. Olyan jó, ez olyan jó – gondolta, – de a vízé vagyok. Besétált a tengerbe. Érezte a mellbimbóin a nap forrósá­gát, és ahogy fokozatosan mélyült a víz engedte, hogy kel­lemes, bizsergető simogatással az ágyékához érjen. Kicsit visszalépett, de csak annyira, hogy a víz újra hozzásimul­hasson, ott, a klitorisznál. Megborzongott a kéjtől. Lassan ráfeküdt a vízre, egy darabig hason lebegett, majd megfordult, és lábait kissé szétnyitva, hagyta, hogy nyaldossa a víz. Néha úszott egy kicsit, aztán újra az ágyé­kában erősödő forróságra koncentrált. Mosolygott.

Nem messze tőle csobbant a víz. Mi ez? Kíváncsian né­zett körül. Te jó ég! Egy férfi…

A férfi bosszúsan nézett vissza rá. Mennyire lehet? Harminc méter? Ötven? Mit keres itt?! Nyilván ő sem szereti a tömeget, a ricsajt. Nézték egymást, tétovázva. Meghátrálni, vagy úgy ten­ni, mintha nem vettem volna észre, vagy…? Végül a férfi döntött és lassan, ráérősen feléje úszott. Mit csinál ez? De hát meztelen vagyok! Na és, a víz elta­kar. Dehogy takar, hiszen a tengerfenék is látszik…! Mind­egy, bevárja.

A férfi néhány méterre tőle leállt az úszással. Bólintott, de nem szólt. Egymás tekintetét figyelték. Szép szeme van, kifejező. Belehasított a felismerés: ezt az embert ugyanaz a szenvedély fűti, ugyanaz: tengerszerelem.

Most akkor mi legyen? Ha nem mozdulok, megfordul, és itt hagy. Egy lendület, és ott lebegett karnyújtásnyira a férfi mel­lett. Zöld szeme van, a víz tükröződik benne. Kinyújtotta a kezét, és tenyerét a férfi mellkasára tette: a szíve hevesen dörömbölt. Lassan csúsztatta a kezét a has irányába. Kö­zépső ujja elidőzött a férfi köldökén, majd tovább siklott a tenyere. A fanszőrzetén megállt – nem követi a divatot, nem baj. Nézte a férfi kitágult pupilláit. Megremegett, akarta az érintését, mégis meglepte a férfi markának enyhe szorítása a mellén. Elhúzódott, úszni kezdett, megkerülve a férfit, az­tán ellazulva hagyta, hogy a víz felemelje. Kezével evezve a férfi elé siklott, a szemét lehunyta. Hasát égette a nap me­lege, és a vágy. Combjai szétnyíltak.

Érezte a férfi ujjait a tomporán. Istenem, csodás. Egy erősebb nyomás a combjai között, majd körkörös simoga­tás. Felnyögött. Kezével a férfi péniszét kereste, megtalálta, ó, igen, szép… Először végigtapogatta, majd kifeszített te­nyerét a legérzékenyebb pontjára tapasztotta és lassan moz­gatni kezdte. A férfi ujjai a lábai között játszadoztak, majd hirtelen, de egyáltalán nem váratlan mozdulattal behatoltak a hüvelyébe. A teste megrándult. Kezével most már szoro­san markolta az ismeretlen farkát, az meg a mellére hajolt, puhán ajkai közé vette a mellbimbót, mohón beleharapott, mintha az egész mellét akarná felfalni.

Ahogy közeledett az orgazmus, a testük egymáshoz fe­szült, a tekintetük cinkosan összekapcsolódott. A kéj hang­jai elterültek a vízen.

A remegés lassan elmúlt. Amint a valóság fészkelődni kezdett a nő tudatában, szabadulni akart: a víz és ő, a varázs várt még rá. Szemével jelezte, hogy jó volt, majd úszni kez­dett. A férfi egy darabig figyelte, majd elterült a vízen, és ellentétes irányt vett komótos karcsapásokkal.

Kedves Barátok, Érdeklődők és Látogatók!


Minden alkotás - a szobor, az írás, a dal, szól valamiről és megérint valakit. Remélem, hogy az írásaim is nyújtanak majd néhányotoknak kellemes pillanatokat, szép gondolatokat.

Nagyon jó hírrel jelentkezem: 20%-os kedvezménnyel jegyezhető elő a Hol vagy, Tigrisem? a Bookline-on!
 
Őrülnék, ha kapnék valami jelzést Tőletek!

Köszönöm, és derűt kívánok!

 Kedves Olvasóim!


Túllépve gátláson, bizonytalanságon, végül le mertem írni bizonyos szavakat, aztán csak úgy jöttek a mondatok, a történetek.
Amikor az írásaim szinte rám ripakodtak, hogy HAHÓ! Most már együtt vagyunk, megszületett bennem a könyvkiadás terve.



Megmutattam több kiadónak, legtöbbjük nem is reagált, de szerencsém volt, mert egy igazi úriember vette a fáradtságot és belenézett az elküldött szövegbe, és tetszett neki.
A hónap, azaz május végén megjelenik a Hol vagy, Tigrisem?.
Remélem, tetszeni fog!

  Budapesttől Indiáig a fantáziavilágok helyszínei a sokszor vérpezsdítő, máskor szívszorongató történeteimnek, melyek mindegyike az ezerarcú szerelemről és a vele örök barátságban lévő erotikáról szól.
Szerelem mindhalálig. Szerelem pirkadatig. A szenvedély néha szelíd és érzelmes is tud lenni, máskor olyan bizarr és követelőző, mint a kötet címe.

Az Előszóból:

,,Tinédzserként azt gondoltam a szerelemről, hogy csókos-simogatós játék, míg voltak korombeliek, akik már a szexet is unták.
Huszonévesen már tudtam: azon kívül, hogy izgató érzés, nagyon jó érzelmi összekapaszkodás is, de nem értettem, hogyan lehet néha szelíd, máskor teljesen zabolátlan, ha minden a hormonokon múlik.
Harmincas fejjel beláttam, hogy kell az emberi reprodukcióhoz, de nem értettem, hogy ötven, hatvan éves, vagy még idősebb emberek annyi tapasztalás és csalódás után hogyan állíthatják magukról, hogy szerelmesek.
Ma már értem. A szerelem teljesen értelmetlen. Nem kell rajta gondolkodni, csak élvezni kell, és néha belehalni".

18+ Szóval, vigyázni, gyerekektől elzárva tárolandó!

Flódni és harmónia

Rég írtam ide. Az ember, ha jól van, és nyugodt, nem irkál. 

A nyugalom meghozta a kedvet a süteménykészítéshez is. 

Flódnit készítettük tegnap délután. A receptje:

Hozzávalók a tésztához: 60 dkg liszt, 25 dkg vaj, 10 dkg cukor, 3 tojássárgája, ha kicsi a tojás, akkor 4 kell, 2 dl fehér bor

Hozzávalók a mákos töltelékhez: 20 dkg darált mák, 1,5 dl fehér bor, 2,5 dkg vaj, 15 dkg cukor, 5 dkg mazsola, reszelt narancshéj

Hozzávalók a diós töltelékhez: 25 dkg darált dió, 15 dkg cukor, 1,5 dl fehér bor, 5 dkg mazsola, reszelt narancshéj

Hozzávalók az almás töltelékhez: 70 dkg omlós alma megtisztítva és feldarabolva, 10 dkg cukor, fél kávéskanálnyi fahéj, 2 dl fehér bor

Házi szilvalekvár

Bor: Debrői hárslevelű, amely egy jellegzetesen hársvirágra emlékeztető illatú és ízű, zamatos, félédes fehér bor. 

A töltelékeket külön-külön megfőzzük. Az almát főzés közben kicsit összetörjük, de maradjon darabos. Kihűlve tesszük a lapokra.

A lisztet, vajat, tojássárgáját a cukorral és a borral könnyen nyújtható tésztává gyúrjuk. 5 egyenlő részre osztjuk és vékonyan kinyújtjuk. Az elsővel a tepsi alját kibéleljük. Erre egy sor máktölteléket teszünk. Tésztalap következik, amire rákerül a borban párolt, fahéjjal és cukorral ízesített alma. Újra tésztalap, amire a diótölteléket halmozzuk. Megint tésztalap, erre a fekete szilvalekvárt tesszük. Az utolsó tésztalap tetejét megkenjük tojássárgájával. Villával mintásra szurkáljuk, hogy a gőz kiáramolhasson. 170 fokon, kb. 1 óra alatt aranybarnára sütjük. Kockákra vágva tálaljuk.

Tepsi mérete: 200x250x70mm

Jó étvágyat és vidámságot kívánok!