Hivatalnok, inas, orvos, utcalány, vagy éppen politikus… Kabos Gyula a Meseautóban mindenre kapható, hogy főpecsételőből egy nála jobb fizetéssel rendelkező nő férjévé avanzsálják… III Ramszesz képes volt kivakartatni elődei arcmását a karnaki és luxori paloták faláról és oszlopairól, hogy sajátját vésesse beléjük. Maurice Druon Az elátkozott királyok hét részes regényét olvasva tökéletes képet kapunk Franciaország középkori eseményeiről, politikájáról. Legnagyobb vakmerőség történelmi regényt írni, és régen élt királyok szájába adni talán soha el nem hangzott szavakat. De olyan írónak, mint amilyen M. Druon, aki éveket töltött könyvtárakban és levéltárakban a kor minden fellelhető írását végigtanulmányozva, elhisszük, hogy a valósághoz hű reprodukciót tárt elénk. Nos, a regénysorozatot azért említettem, mert az emberi gyarlóság összefoglalása, történelmi eseményekkel, megindítóan szép szerelmi történetekkel tarkított oldalakat lapozgathatunk, amelyeket főként az intrika szelleme hat át. Intrika és hazugság, ami úgy tűnik, hogy alapvető emberi magatartás. Függetlenül a cél fontosságától, a tét nagyságától a cselszövés szövevénye szövi át életünk. Ha netán nem jellemző valakire ez a magatartás, avagy még nem tapasztalta saját bőrén, az olyan szerencsés ember, hogy naponta hálálkodnia kellene Istennek, génjeinek vagy a felmenőknek, na és a születése - kori csillagkonstellációnak…
Én csak akkor intrikálok, ha féltékeny vagyok valami másik nőre. Naná, hogy nem a legjobb tulajdonságait fogom bemutatni, ha éppen úgy bogozódik a beszélgetés fonala… De csak a szeretett férfit avatom be az intrikába, és őt is tudta nélkül… Néha ugyan látom a mosolygó tekintetén, hogy tudja mi folyik, de az nem baj. Különben nem kenyerem a mások elásása. Szomorúan tapasztalhattam személyem ellen irányuló intrikát az utóbbi időben. Ugyanis a hivatal falain belül dúló túlélésért folyó küzdelemben kiderül, hogy ki mennyire becsüli önmagát. Ugyanis, akinek van önbecsülése és önbizalma az nem a kollégák bemocskolásával tör felfelé, avagy próbál életben maradni, hanem saját értékeinek a felmutatásával. Az mindenképpen megnyugtat, sőt elégedettséggel nyugtázom, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele, sőt zuhan… Nem vagyok kárörvendő, de: hahaha! Ami rossz, hogy rosszul érintett, magamba zárkóztam, elkeseredtem, sok minden értelmét vesztette egy időre. De az élet tele van csapdákkal és gátakkal, túl kell rajtuk lépni, néha nagyot ugrani. És a gonosz végül elnyeri méltó büntetését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek, Kedves Olvasó!
Ide kalauzolt a sors, vagy tudatosan érkeztél, s, ha már itt vagy, olvassál.
Ha tetszik, írd meg, ha nem tetszik, azt is közöld.
Derűt és jóságot kívánok!
Desirée