Az ember furcsa tulajdonsága, hogy a ritkát, a nehezen elérhetőt többre értékeli, mint ami körülveszi nap, mint nap, legyen az bármilyen értékes. Azt hiszem, ez a rossz tulajdonság, ami rengeteg szomorúságot okoz sokunknak, a föld élőlényei közül csak az emberben van meg. Irigylem azt, aki elfogadja a sorsát, nem lázad ellene, nem akar többet, mint élni a mindennapokat. Én küzdök az egyforma napok ellen, keresem a különlegeset mindenben.
Párizsban járva megkóstoltam a Macaront, ami tojásfehérjéből, mandulalisztből, cukorból, stb. készített, kívül roppanós, belül habos-krémes édesség. Hogy Párizs mámorító szerelmes hangulata vagy a szivárványszínű, ajkaim közt elomló ínyencség hatott-e jobban érzékeimre, nem tudom. Talán mindennek a konstellációja határozta meg a Macaron iránt érzett rajongásomat. Utazásunk után sokáig nem volt alkalmam újrakóstolni, de aztán drága unokahúgom hozott Brüsszelből, Pierre Marcolini híres csokoládéboltjából egy jó nagy dobozzal, amikor itthon járt. De a vágy újra és újra rám tör a Macaron után (is)… Egy kis netes keresgélés után kiderült, hogy nálunk is vannak már Macaron - lelőhelyek. Egyik nap a Deák téren volt találkám a párommal, és egyszer csak utolért a Macaron-láz. Gyere – mondtam - érdeklődjük meg a La Meridienben, hogy milyen áron kapható. De ugye nem akarsz mindenáron - élcelődött a drága. Az épületet körbejárva, végre be mertünk menni egy ajtón, és a pompázatos Le Bourbon étteremben találtuk magunkat. A hely előkelőségét és az ebből adódó komplexust jól egyensúlyozza az étterem dolgozóinak kedvessége és segítőkészsége. És amiről álmodni se mertem, már 150 forint per darabjáért birtokolhattam néhány nagyon finom Macaront. Csokis, pisztáciás, epres és barackos ízekben rendeltem. Mindegyik nagyon finom.
A Macaron elkészítése nagy hozzáértést igényel, ezért inkább alkotásnak hívnám, mint egyszerű süteménynek ezt az ezerarcú desszertet.
Nos, nem tudom, hogy ha majd egyszer minden cukrászdában lehetőségünk nyílik fogyasztani belőle, ugyanilyen vággyal teli izgalommal veszem-e ajkaim közé, vagy csak néhány aromát jelent majd az íz-skálán... Ki tudja… Egyelőre rajongok érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üdvözöllek, Kedves Olvasó!
Ide kalauzolt a sors, vagy tudatosan érkeztél, s, ha már itt vagy, olvassál.
Ha tetszik, írd meg, ha nem tetszik, azt is közöld.
Derűt és jóságot kívánok!
Desirée